2+1 környezetkárosító ámítás – a szójaviasz, a turkált ruha és a földlabdás fenyőfa se természetbarát
Tudatosság nélkül könnyen bele lehet süketülni a fenntarthatósági zajba. Mivel egy vállalkozásnak a versenyelőnye múlik azon, valamilyen módon zöld terméket ad-e vagy sem, divat lett rámondani bármire, hogy az. Pedig ez a kérdés nem fekete-fehér, és sokszor nem is zöld.
A zöld szemlélet nagyon helyesen már a legtöbb háztartás alapvető része, de sok ponton össze lehet zavarodni abban, mi számít környezetbarátnak és mi nem. Lehet, hogy felhasználóként megvan a jobbító szándék, de ez valahol félúton környezetszennyezésbe csúszik. Néha a termékek, amelyeket fenntarthatónak hiszünk, valójában rejtenek magukban természetkárosító kockázatot, sőt.
Álljon itt 3 környezetbarát termék árnyoldala, valamint egy-két fokkal fenntarthatóbb alternatíváik:
1. Szójaviasz gyertya
A paraffin gyertyáknál egészségügyi szempontból minden jobb, az alapanyagát ugyanis kőolajból desztillálják, és nagyon nehezen bomlik le a természetben. Fő égésterméke a benzol és a toluol, amelyek asztmatikus megbetegedésekkel és allergiával is összefüggésbe hozhatók. Emellett a paraffintermelés CO2 kibocsátása éves szinten 2 millió tonna, de például vízhasználata és éves növekedési rátája alacsony.
Alternatívaként a piac ontja magából a színes-szagos „természetes” gyertya alapanyagokat, egyre kelendőbb például a szójaviasz.
A SZÓJAVIASZ VALÓBAN LEHET TERMÉSZETES, UGYANAKKOR A SZÓJATERMESZTÉS ELSŐDLEGES RÁKFENÉJE AZ, HOGY ESŐERDŐK NÉGYZETKILOMÉTEREIT GYÚJTJÁK FEL AZÉRT, HOGY MEGFELELŐ MENNYISÉGŰ TAKARMÁNY, TOFU ÉS GYERTYAALAPANYAG KELETKEZZÉK.
Évente 1 millió hektáron termesztik világszerte, és csak Brazíliában 500 négyzetkilométer erdőirtás köthető a növényhez, ugyanígy 365 nap leforgása alatt.
Azt pedig ne gondolja senki, hogy ugyanennyi fát telepítenek helyette máshol.
INNEN NÉZVE A SZÓJAVIASZ SEMMIFÉLEKÉPPEN NEM BARÁTJA A KÖRNYEZETNEK, EMELLETT NÖVEKEDÉSI RÁTÁJA 11% KÖRÜL MOZOG, BORZALMASAN VÍZIGÉNYES A TERMESZTÉSE, NOHA CO2 KIBOCSÁTÁSA VALÓBAN CSAK KÖZEPES A VIASZRANGSORBAN, 500 EZER TONNA ÉVENTE.
A repceviasz alternatívaként szintén kérdéses, mert peszticidek és gyomirtó szerek kerülhetnek a termesztés során a vizekbe, de még mindig kisebb a környezeti terhelése a szójáénál.
ÁLLATI VIASZKÉNT ALTERNATÍVA LEHET A MÉHVIASZ, AMI PÉLDÁUL FELEANNYI FÖLDHASZNÁLATOT IGÉNYEL, MINT A SZÓJAVIASZ. CO2 KIBOCSÁTÁSA MESSZE ELMARAD A TÖBBI ALTERNATÍVÁTÓL (100 EZER TONNA ÉVENTE, AZ ÖSSZES VIASZHOZ KÉPEST A LEGKISEBB), KEVÉS HULLADÉKTERMELÉSSEL ÉS VÍZHASZNÁLATTAL JÁR KINYERÉSE,
bár a méhpopulációra gyakorolt hatása aggályos. A méhviasz a paraffinhoz képest fényesebben és hosszabb ideig ég, és negatív ionok kibocsátásával tisztítja a levegőt. Kozmetikaipari felhasználásáról és áldásos dermatológiai hatásáról pedig itt írok Instán.
2. Turkálóban vásárolt ruha
Hogy a turkálós ruhák környezetbarátak vagy sem, nem egyszerű kérdés. Ha például sikerül kifogni egy természetben lebomló szövetet, amit többször viselve adtak be second hand értékesítésre, akkor még jó is lehet. A legtöbb turkálós ruha azonban poliészter vagy viszkózkeverék, vagy hasonló, mosás során mikroműanyagokat a vízbe juttató szövet.
SŐT MI TÖBB, HA MEGFIGYELED, NAGYON SOK OLYAN DARABOT TALÁLNI A FOGASOKON, AMELYEK NEM SECOND HAND RUHÁK, HANEM CSAK AZ ULTRA FAST FASHION CÉGEK SOHA EL NEM ADOTT, DE MÁR DIVATJAMÚLT SZORTIMENTJE.
A fast fashion és annak bármilyen vetülete pedig az egyik legkörnyezetkárosítóbb dolog, ami a divatiparral történhet, mert a rövid életciklust és a felhalmozást hirdeti.
„AZ, HOGY MELYIK TERMÉK A FENNTARTHATÓBB, A SECOND-HAND VAGY AZ ELEVE TERMÉSZETES VAGY FENNTARTHATÓ ALAPANYAGBÓL KÉSZÜLT ÉS GYÁRTOTT TERMÉK, ÖSSZETETT KÉRDÉS. ELEVE A GYÁRTÁSNÁL KELLENE REDUKÁLNI AZOKAT AZ ANYAGOKAT, AMELYEK LEBOMLÁSA LASSÚ, UGYANAKKOR FONTOS, HOGY A TERMÉK ÉLETCIKLUSA IS HOSSZABB LEGYEN
– nyilatkozta Mányiné Dr. Walek Gabriella, a Nemzeti Divat Liga elnöke, utalva arra, hogy a körforgásos divat iránt lenne jó elköteleződni a jövőben.
Ez ellenben nagyon nehéz, a divatipar ugyanis addig nem tud jottányit sem zöldülni, amíg a természetbarátság tételmondatát nem érvényesítjük:
MUSZÁJ KEVESEBBET FOGYASZTANI.
Teljesen mindegy, milyen ruháról van szó, redukálni kell, mert a folyamatos gardróbbővítés, még csak lenvászon vásárlása esetén is óriási ökolábnyommal jár.
A divatipar nagyságrendileg 93 milliárd köbméter vizet szippant fel egyetlen egy év alatt, ami a világ teljes édesvíz-kitermelésének 4%-a, a világ teljes CO2-kibocsátásának pedig 2-4%-áért a ruhaipar a felelős. Ezek brutálisan magas arányok.
2017-ben nagyot ment az a megállapítás, hogy ha a divatipar egy ország lenne, az lenne az üvegházhatású gázok hatodik legnagyobb kibocsátója a világon. Emellett a leginkább vegyszerigényes iparágról van szó, megúszhatatlan a méreganyagok használata – még természetes anyagok választása esetén is.
CSAK A PAMUTTERMELÉS AZ ÖSSZES NÖVÉNYTERMESZTÉS SORÁN FELHASZNÁLT ROVARÖLŐ SZER 10%-ÁT HASZNÁLJA EL
Mindez úgy is lélegzetelállító szám, hogy a divatipar leginkább a nem megújuló forrásokra támaszkodik: szintetikus anyagok, kőolaj, vegyipar, ami az erőforrások kimerülésének elsődleges katalizátora. Minden évben, egyre korábbi hónapban olvashatók a hírek arról, aktuálisan mikor használtuk el az egy évre elegendő erőforrásainkat. A divatipar nagy volumenű, állandó növekedésének is köszönhető, hogy
EZ AZ ÚGYNEVEZETT GLOBÁLIS TÚLFOGYASZTÁSI NAP 2024-BEN AUGUSZTUS ELSEJÉRE ESETT. ONNANTÓL IDÉN AZ EGÉSZ FÖLD, KÖSZÖNHETŐEN AZ EMBERNEK, HITELBŐL ÉL.
A turkáló vs. természetes anyagú ruhák világában nincs alternatíva. Egyszerűen kevesebb hangsúlyt kell fektetni az öltözködésre, eltolni a szükségleteket a kapszulagardróbok, a jól variálható alapdarabok irányába. Ez nem mellesleg az önismereti fejlődést, az énkép pozitívabb alakulását is magával húzza.
+1. Földlabdás vs. műfenyő
Karácsony közeledtével a természetbarát szív dilemmázik, hogy az ünnepi dekorációtól való teljes elzárkózás és a csiricsáré közt hol helyezze el magát. Örök kérdés, hogy a többször használható, ám mégis műanyagból legyártott dekorfenyő, az ezért termesztett, de mégis csak vágott fenyő, vagy a földlabdás, később kiültethető fa legyen a karácsony legszebb éke.
Mindegyik mellett és ellene is szólnak érvek, Ürge-Vorsatz Diana klímakutató még egy 2022-es posztjában döbbentett meg a modern kor fősodrával teljesen ellentétes megállapítását, miszerint
MINÉL NAGYOBB VÁGOTT FENYŐT VEGYÜNK, AZ LESZ A TUTI.
„Minél több karácsonyfát vásárolunk, annál nagyobb földterületből annál többen élnek meg Magyarországon olyan tevékenységből, ami alapvetően a természetet támogatja, és élőhelyet biztosít, a lokális klímát szabályozza, a tárolt szén-dioxiddal a kibocsátásainkat mérsékli, a biodiverzitást elősegíti, az aszályt csökkenti, a talajvizet tárolja, és élőhelyet biztosít” – írta akkor, utalva a mesterséges erdőkre, mert a karácsonyfát nem az érintetlen vadonból varázsolják tündérek a nappaliba.
SZERINTE ATTÓL IS JOBB A VÁGOTT FENYŐ, HOGY NEM VESZÜNK FÁT, VAGY LOW BUDGET DEKORRAL PÓTOLJUK.
„Ha nem erre költjük a pénzünk, valamire el fogjuk – és gyakorlatilag bármi más költés, tehát fogyasztás, sokkal nagyobb környezeti kárt fog okozni, míg ez (a vágott fenyő vásárlása – a szerk.) környezeti hasznot hoz.”
SZEMBEN EZZEL A FÖLDLABDÁS OPCIÓT ÚGY TÉPIK KI A FÖLDBŐL, HOGY A TALAJ SZERKEZETÉT KÁROSÍTJA, AMI NEM CSAK TALAJERÓZIÓHOZ, HANEM A FLÓRA-FAUNA FELBORULÁSÁHOZ VEZETHET AZ ADOTT TERÜLETEN, MIKÖZBEN A KERTBE MI IS INVAZÍV FAJOKAT TELEPÍTHETÜNK, ELTOLHATJUK A FENYŐVEL A TALAJ PH-JÁT
A műfenyő 100% vagy ahhoz közeli tartalmú műanyag, ennek környezeti ártalmait csak érintjük. Dr. Chris Weston ökoszisztéma-ökológus szerint a Melbourne-i Egyetem egyik kutatása is azt hozta ki, hogy az élő fák jobbak a műanyagnál. Lebomlók, felhasználhatók akár komposztként vagy a szén megkötésére. Típustól függően 6-20 év a műanyag fák élettartama, aztán a szeméttelepen végzik, és szépen lassan mikroműanyaggá válnak. Addig és ezután is pedig végig életellenes a jelenlétük.
Konklúzió – mi a megoldás?
Akkor is lesz ökológiai lábnyomunk, és szennyezés forrásai leszünk, ha valóban a természettel összhangban szeretnénk élni, hiszen fogyasztunk.
A LÉNYEG EGYÖNTETŰEN AZ, HOGY FOGJUK VISSZA EZT A FOGYASZTÁST.
Bármennyire használunk is környezetbarát (vagy annak mondott) terméket, azok túlfogyasztása is természetkárosító. Nem kell minden nap gyertyát égetni, nincs szükség papír- vagy kukoricaszívószálra, extra ruhákra meg aztán pláne nem. Ha tudatosak vagyunk a vásárlásaink során, az pedig sosem árt.