Mácsadi Anni vagyok, a Banya Műhely és a greenwitch.hu alapítója.
Egy óriás tarantulapók életéről szóló VHS kazettán láttam először a piaroa emberek életét, és nagyon megfogott, ahogy bánnak a természettel. Megelőzve a vadászatot az az első, hogy ajándékokat visznek a dzsungel lakóinak. Ha ugyanis elvesznek valamit, visszatöltenek a helyére. Ez az életszemlélet az, ami ma is átszövi a mindennapjaim.
Nem lehetek elég hálás, hogy a természet bonyolult struktúrájának külön kis ékszere, a gyógynövények világa az, amely inspirálja az életem, és több mint egy évtizede foglalkozhatok velük hivatásként.
Természetgyógyászati tanulmányaimat követően aromaterápiát is tanultam még a nagy mlm-hype előtt, ami egy addig ismeretlen keret- és szabályrendszert festett elém. A kémiai összetevők mentén még mélyebben elmerülhettem a füvek világában, folyamatosan képzem magam azóta is, jelen pillanatban a MATE Gyógy- és fűszernövények szakán, miközben alap szakmámnak, az újságírásnak is hódolok. A több láb ma nem teher, hanem áldás számomra.
A tudományos háttér ismerete nagyon fontos, ugyanakkor nem elegendő az együttéléshez. Nem véletlenül él a magyari néphagyoményban, hogy bizonyos jeles napokon a füvek megszólalnak - ha jól figyelünk rájuk, megérthetjük üzenetüket, olvashatunk jeleikből és megadhatjuk nekik azt, amire szükségük van. Általuk pedig a természeti rendszerbe visszatölthetjük a konstruktív energiát.
A gyógynövények és azok kivonatai, valamint a tinktúrakészítés, macerálás, egyéb tartósítási módok, a termesztés, a nevelés és a vadnövények gyűjtése, valamint gondozása a mindennapjaim része. Ahogy egyre jobban megértem és meghallom őket, úgy kapcsolódom egyre szerteágazóbban a valódi Élettel. Semmiért nem cserélném ezt el.
Ehhez a kapcsolódáshoz az is fontos, hogy ne használjuk túl a füveket, tudjuk, mikor melyikre van szükségünk, ne nyakra-főre fogyasszuk, ezzel kihasználva őket. A nem-tudás tiszteletlenség a növényvilággal szemben, és bár sokat zsörtölődöm a gyógynövének szent világába beavászkodó koszlidérc emberkék miatt, igyekszem nem rájuk világítani, inkább a magam ösvényén tartani a fényt. Hátha követi azt más is, javait a természetnek ajándékozva. Jól szeretni tanulás, ami az életem része - a magam örömére teszem, ha pedig akadnak ebben szövetségesek, szívesen megmutatom a világom.
A Banya Műhelyt néhány éve hívtam életre, hogy együtt dolgozzunk a gyógynövények felé őszinte elhivatottsággal tekintő emberekkel.
Kicsit túlcsordult az elvonulások és női körök vonala, és úgy fest, igyekeztünk ezeket a remekül építő rendszereket beleszuszakolni egy beteg társadalom kritériumhalmazába. Ehelyett az erdőfürdők, a társas körök, a testfókuszú gyógyfűalkímia a Banya Műhelyben inkább az eredeti életünkbe lépést jelentik, a visszatalálást ön-magunkba, nem pedig egy-egy eseményt, amelyet szuvenírként begyűjthetünk, majd kitesszük otthon a polcra, és ennyi volt.
A test-lélek-szellem hármasságának harmóniáját nem KELL elérni, az erre törekvés az, ami elhozza azt a teljességet, amire sokszor vágyunk. A törekvés útján pedig mindig azok a gyógynövények nőnek majd, amelyek segíteni tudnak. Igyekszem abban segíteni, hogy rájuk terelődjön a fókusz, mert ha segítségükkel megtaláljuk a kapcsolatot az összes énrészünkkel, egy boldogabb világra ébredünk.