A magaságyások reneszánsza – jó ötlet-e használni?
Virágkorukat élik a magaságyások, a kijárási korlátozások is a malmukra hajtották a vizet, hiszen egyre többeknek van ideje a kerti munkára. A magaságyás pedig a kert éke lehet, emellett kényelmes és rendkívül hasznos is. Az éremnek persze két oldala van, néhány dologra oda kell figyelni
Az éremnek persze két oldala van, néhány dologra oda kell figyelni, hogy ne csak egy ládányi virágföldként funkcionáljon a kert egy eldugott sarkában.
A magaságyás optimális esetben egy lealapozott keretből és egy benne elhelyezett, megfelelő rétegzésű talajból áll, melynek közvetlen kapcsolata van a szabad földdel. Ugyan nem bonyolult megalkotni, a designt tekintve valamennyi alkotói szabadságot is enged a művelet, de van egy-két íratlan szabály, amelyet érdemes betartani készítésnél.
Az előkészületek
Érdemes tájékozódni arról, hogy az ültetni kívánt növényeinknek milyen igényei vannak, ez alapján érdemes elhelyezni a telken a magaságyást, hogy megfelelő mennyiségű napfényt vagy árnyékot, vizet kapjon. Érdemes a kerti csap közelébe telepíteni a magunk kényelméért, valamint az se árt, ha nem egy fa tövében készítjük el a keretet. Nem árt, ha kiszámoljuk, mennyi növényt ültetnénk, és ahhoz hány magaságyásra lesz szükség, illetve nem elhanyagolható tényező, hogy a magaságyásnak bizony vannak költségei, ezt is kalkuláljuk a tevékenységbe.
walkersalmanac képe a Pixabay-en.
A nagy magaságyás-kisokos
Az egyszeri kertész dúskál a lehetőségekben, ugyanis többféle magaságyás közül lehet választani. A hagyományos magaságyás a legszélesebb körben kedvelt forma.
A lusta földművelőnek nincs más dolga, minthogy elmenjen egy barkácsboltba, és megvásároljon egy, már előre elkészített keretet. Kezelt és kezeletlen fából és fémből is kaphatóak különböző méretben. A fa kevésbé tartós, ámde sokkal szebb és természetközelibb hatást ad.
Otthon is ebből a legegyszerűbb megcsinálni, mert gyakorlatilag bármilyen hulladékfából, lécből és rönkből is elkészíthető a keret. A legfontosabb: legyen meg a megfelelő alapozás. Ez gyakorlatilag az ásást jelenti – az ágyásunk ugyan magas lesz, de nagyjából 15-20 centimétert süllyeszteni kell. A föld oldalát ki lehet rakni téglával, ami tartósabb a fánál, a föld feletti rész pedig már készülhet megfelelően lekezelt fából. Nagyjából itt is csak a fantáziánk szab határt a matériának. Ha a deszkáknál maradunk, a fát égetés után le lehet kenni lenolajjal, vagy akár lazúr is használható a védelem érdekében, de akkor a természetközeliség élményét veszítjük el.
A méret számít?
Magaságyás esetében legalábbis fontos a méret: ha túl széles, lehet, nem érjük el a közepét kerti szerszámmal, ha túl pici, nem tudunk megfelelő mennyiségű növénynek helyet adni benne. A megfelelő szélesség emiatt nagyjából másfél méter, de ez egyéni igény függvénye. Emellett a legjobb, ha nagyjából 50-80 centiméter magasra tervezzük, ez hajolgatás szempontjából rendkívül sokat számít, érdemes saját magasságunkhoz tervezni a keretet.
Kell a jó föld
A talajlakó élőlények ugyan rendkívül fontos szerepet töltenek be a komposztálás folyamatában, annak talán mégsem örül a kertész, ha egy vakond felfedezi magának a veteményest. A szabad föld és a rétegzett talaj közé érdemes vakondhálót tenni. Az apróbb, hasznos állatkák még átférnek rajta, a vakond viszont nem.
Elengedhetetlen, hogy az egészséges és fenntartható magaságyás megfelelően rétegzett legyen. Az aljára a lassan komposztálódó, a felszínhez közeledve pedig az egyre gyorsabban lebomló anyagok kerülnek. A legaljára apróra vágott, aprított faágakat tegyünk, aztán némi kaszálék, lomb, erre megfelelő trágya kerüljön, majd jöhet a föld, arra pedig egy kis komposzttal kevert föld.
Ekaterina Ershova képe a Pixabay -en.
Az vesse bele az első magot….
… aki tudja, hogy a biodiverzitásra a magaságyásban is ügyelni kell. Ha az ácsolással és rétegzéssel készen vagyunk, akár palántázhatunk is, amennyiben itt az ideje és az időjárás engedi. A monokultúrákkal szemben a biológiai sokféleség az ágyásnak is jót tesz, sokkal ellenállóbbak lesznek a növények, kevesebb kártevő jelenik meg rajtuk. Érdemes az ártó rovarokat elriasztó növényeket egy-egy sor közé ültetni, az aduász büdöskének például minden magaságyásban helye van, de a bazsalikom is sokat segíthet. A mentafélékhez hasonló invazív fajokat kerüljük, ezek ugyanis átfonják a földet a gyökérzetükkel, és a kiszemelt növényeink nem nőnek majd megfelelően.
Ha kész a mini-verzumunk, ne feledjünk energiát szánni az utógondozásra. A talajjavítás időről időre esedékes, a gyomokat ne hagyjuk elszaporodni, a keretet pedig rendszeresen kezeljük. A magaságyást tehát gondozni kell, időigényes feladat, cserébe viszont a lélek akkumulátora lehet, nem mellesleg elláthatja a családot saját, friss zöldséggel és gyümölccsel.
Egyéb alternatívák
A már említett dombágyás első ránézésre igénytelen, viszont itt is számolni kell az arányokkal: a magassága, egyéb méretei jó, ha nagyjából megegyeznek a már említettekkel. Az alakja és az esztétikuma rajtunk áll, de az ásást ezesetben sem ússzuk meg, valamint a rétegezés szabályaira itt is ügyelni kell. Ami még fontos, hogy dombágyás esetében nagyobb rétegben rakjuk a lassan lebomló anyagokat, hogy ne essen össze idejekorán a rothadás természetes folyamatait követve.
A szalmaágyás gyommentes kertészkedést ígér, valamint tényleg nem kell hozzá semmi, csak egy minimális föld és szalmabála. A növényeket a bálába nyomkodjuk, a szalma pedig gondoskodik az optimális vízelvezetésről, a rothadásával pedig táplálja a növényt. Egyszerű kezelni, viszont egy éven belül tönkre megy, így tartósnak semmiképp nem nevezhető. A szalmát persze fel lehet használni később komposztnak.
A kulcslyuk-kert ezen magaságyások bármelyike lehet, amelynek a közepére egy komposztálót applikálunk úgy, hogy a komposztálódó anyag érintkezzen a földdel. Az így keletkező anyag és a benne lévő tápanyag folyamatosan táplálhatja a magaságyást. A kialakítás szintén az alkotóra bízott feladat, érdemes a komposztba gilisztákat telepíteni, hogy az érési folyamatot gyorsítsák.