Fényvédőkrém: jó, vagy nem jó?
Brutális UV-sugárzással kell számolnunk, ami a bőrt is kikezdi. A fényvédőkre szakosodott kozmetikai ipar ontja is magából a megoldásnak aposztrofált termékeket, de itt is igaz, hogy nem minden arany, ami fénylik. Mutatom, mire figyelj fényvédő választásánál, vagy a legjobb: mit használj helyettük.
A 2020-as évek egyik leggyakrabban említett szavai közt biztos szerepel a fényvédő mint olyan, de szó sincs újkeletű dologról, a ‘80-as évek óta hódítanak különböző formákban. Van például olyan, ami szűri a káros sugárzást, meg olyan is, ami visszaveri. A fizikai fényvédők például ezért is jók, csak épp ők azok, akik naptejbe téve az idők végezetéig a bőrön maradó fehér réteget képeznek. Az meg szelfin nem mutat jól.
Valaki elkezdte, hogy ha a fotoöregedésre figyelünk, akkor sokkal kevésbé lesz ráncos a bőr. Így aki megpróbálná konzerválni a fiatalságát, az jó, ha a napsugárzás ellen védeni kezdi a bőrét.
Az persze ámítás, hogy az öregedést megállíthatjuk, szerény véleményem szerint a ránctalanság se kell cél legyen, de ha mindenképp a szépség oltárán akarunk áldozni, tény, hogy vigyázni kell a napfénnyel, mert öregít. Az is tény, hogy az UV-B sugárzás DNS károsodást okoz, túlzott mennyiségben gyengíti az immunrendszert, az UV-A meg (long story short) napallergiát. Szóval lehet egészségkárosító hatása is a túlzásba vitt napozásnak, mondjuk növeljük bizonyos bőrrák fajták megjelenésének esélyét, de ha teljesen levédjük magunkat ellene, a jótékony hatása is elvész.
Fényvédők előnyei
Az UV-A és UV-B elleni védelemre figyelni kell, egy lenge selyeming, egy fehér pamutpóló és a széles karimájú kalap például a legtökéletesebb napvédők. Magam is a nyáron minél kevesebb ruha-elv híve vagyok, ezért a beöltözés nem mindig kivitelezhető, meg hát strandon-szelfin hogy néz az ki, ugye.
Itt jönnek be a fényvédő krémek. Nagy előnyük, hogy valamennyi védelmet adnak, így a napfény káros hatásai kiszűrhetők, és a bőr öregedésének jelei később jelennek meg.
Amire figyelni kell fényvédő vásárlásakor és használatakor
Ezeket kétóránként kenni kell, hogy védjenek (smink alatt is). Ha reggel felkened, és este lemosod, két óra elteltével semmit nem védenek.
Természetes összetevőket tartalmazzon. Ha már véded a bőrt a Nappal szemben, védd a
paraffin, a szilikon és szintetikus szarok ellen is
Használj belőlük több félét – más kell az arcra, más a testre, más tavasszal, más ősszel, más az irodába, más a kertbe, más az utcára, más a strandra. Magam ezért sem használnék és terhelném velük feleslegesen a bőröm és a pénztárcám, plusz az egészségre szavazok (erről alább).
UV-A és UV-B ellen is védjen.
A hamis biztonságérzet
UV-A elleni védelemre az EU nem kötelezi a gyártókat (pedig pl usankánál sokkal szigorúbban szabályozza kontinensünk a fényvédőket), és ha valami nem kötelező, azt jellemzően ki is spórolják a termékből (egy felmérés szerint egyébként az amerikai fényvédők 75%-a nem ad kellő védelmet a bőrnek).
Az UV-A ugyan nem annyira sátáni módon szedi szét a bőrt, mint az UV-B, de ugyanúgy tud károkat okozni. Ha UV-A ellen nincs védelmed, de felkened a hiper-szuper kencéd, és azt hiszed, Amerika Kapitány pajzsa van a bőrödön, akkor a hamis biztonságérzettel nagyobb eséllyel mész ki a napra. Azt hiszed, védve vagy, és szedi szét a bőröd a káros sugárzás. Ez az egyik legnagyobb veszélye a fényvédőknek. Azért persze van még pár.
Fényvédők hátrányai
Allergia
Az UV-A és UV-B védelem fontos, de nem bármi áron. Több vizsgálat is kihozta, hogy a fényvédők használata (márkától függetlenül) fotoallergiát válthat ki (egy reggeli napsugár rád kacsint, és napokig viszkető, égő kiütéseid lesznek, déli napon ugyanezt kísérheti láztól kezdve csomó tünet).
Hormonrendszer felborulása
Sokszor a számlájukra írják, hogy a nanorészecskéik az endokrin rendszerben okoznak károkat, ami a hormonális egészség felborulásával járhat. Bizonyos összetevők képesek ösztrogén/antiösztrogén és androgén/antiandrogén hatást mutatni, amit in vivo is bizonyítottak. Ez pedig azt jelenti, hogy a reprodukciós képességre is hatással van. Ezt önzöéknek mondom, kevésbé egomán embereket az is érdekel, hogy ez az élővizekbe mosódva, ha a bivaly szervezetünknek nem is, egyéb élőlényeknek hihetetlen káros lehet (ezekről nem találtam konkrét kutatásokat, csak felvetéseket).
D-vitamin termelődés megszűnése
Ami a legkövérebben bizonyított mellékhatás, a D-vitamin szintézis korlátozása. A fényvédők ugyanis tényleg tekinthetők pajzsoknak, a D-vitamint pedig csak akkor termeli a szervezet, ha közvetlenül kapcsolatba lép a Nap fényével a bőr segítségével (btw. az egyenlítőhöz minél közelebb napozunk, minél inkább 11-14 óra közt, annál jobban termelődik a D-vitamin, de ezért senki ne vállaljon be egy kis bőrrákot, nem éri meg).
Aki 0-24 fényvédőzi a bőrét, abban nem lesz mitől beindulnia a vitamintermelődésnek.
Persze lehet azt mondani, hogy akkor cseppentünk a nyelvünk alá egy kis napoztatott birkagyapjúzsírból kivont D-vitamint, de most miért használjak 2 felesleges, sokszor szintetikus és felesleges szemétbe csomagolt terméket (fényvédő és vitamin), ha tehetek a természetes megoldásért? Hülye lennék nem ebbe energiát fektetni!
A D-vitamin szintézis rontásáról még: ha az ajánlott 2 mg/cm2 mennyiségben használunk fényvédőt, vitán felül romlik a vitaminizálás. 1,5 mg/cm2 alatti vastagságban állítólag kevésbé.
Hamis biztonságérzet II.
A fényvédőket bőrrák megelőző hatásukban is sokszor reklámozzák, ám nem született még konszenzus ebben, a bazálissejtes karcinóma és a melanoma elsődleges megelőzésében nem bizonyított hatásúak. Pedig azért az a minimum lenne, amit a fényvédőtől elvárunk, hogy adjon ezek ellen védelmet.
Van olyan kutatás, amelynek fókuszában a fényvédők használata és a párhuzamosan mellettük megnövekedett bőrrák esetek közti összefüggés állt. A kapcsolat egyelőre nem bizonyított, de egy meta-analízis során azt sem tudták megerősíteni, hogy az általános populációban a napvédő krémeknek bőrrák elleni védő hatása lenne.
Napozási szokások – szoktasd a bőrt!
Hogy ezek fényében ki használ fényvédőt és ki nem, az mindenkinek a magánügye – bár annak környezeti hatását tekintve nem csak. Mindenesetre a napozási szokásokon érdemes változtatni, legalábbis ha ez a stratégia áll fenn:
- Télen semmi napfény, a tavaszt végig napvédőzöd, majd nyáron kicsattansz a random tengerparti strandra avagy a Duna partra egy szál bikiniben, slendriánul vagy sehogy felkent naptejjel.
Ehelyett fokozatosan szoktasd a bőröd a napfényhez, például én márciusban már 15-20 perceket kint vagyok a gyenge napfényben. Figyelem az időjárás-jelentésekben az UV-előrejelzéseket, és ha magas értéket jósolnak, a) nem megyek napra, b) megfelelő ruházatban megyek a napra, c) használok természetben minél inkább természetes összetevőkre bomló naptejet. Vagy leégek, idő előtt öregítem a bőröm – mert az én értékrendem szerint még mindig inkább ez, minthogy a természetnek ártsak fényvédővel.
A természetes fényvédelemről, hogy melyik zsiradék alkalmazható napozáshoz, EBBEN A BLOGCIKKBEN megtalálod. Ami pedig a BELSŐ ÉS LEGFONTOSABB, hogy táplálkozással is szenzációsan támogathatjuk a napoztatni kívánt bőrünket.